Szabad aerofonok
- Búgattyú, zugattyú, bungató, büngi
- Méteres zsinór végére kötött ovális, lapos fadarab. A zsinór zsabad végénél fogva, pörgetéssel szólaltatják meg, a falap a saját hosszanti tengelye körüli forgás miatt berregő, surrogó hangot ad.
- Levél, bébic
- Lapos fűszálat a két kéz hüvelykujja közé szorítanak, az ujjak hajlatánál a levél két oldalán lévő résbe belefújva szólaltatható meg. Két fadarabból vagy akár egyetlen hajlékony farúdból is elkészíthető, a kétrét hajlított faág belső részeiről kimetszett két vékony fanyelv helyettesíti a levelet.
- Levélsíp, levél, síp, kéregsíp, tido, bédó
- Fiatal nyírfa, meggyfa kérgének belső rétegéből macskanyelv formájú darabot szabnak ki, lekerekített végét elvékonyítják. A játékos összezárt ajkaihoz szorítva szólaltatja meg úgy, hogy a kerek vége szabadon rezeghessen. Főleg pásztorok unaloműző hangszere, hangja a klarinétra emlékeztet.
- Harmonika, hermonika, tangóharmonika, akkordeon
- Népi hangszerként mint gombos és mint billentyűs harmonika is egyaránt előfordul. A gombos harmonikák legegyszerűbb, diatonikus hangsorú változatai a XX. század elejére szinte a teljes magyar nyelvterületen beépültek a népzenébe, de szerepük kimerült a díszítetlen dallamok játszásán. A billentyűs harmonika főleg a második világháború után terjedt el a nemzetközi tánczenével együtt. Akkordlehetőségeiket nem használják ki. A billentyűs harmonika az erdélyi cigánybandákban néha a cimbalmot helyettesíti.
- Szájharmonika , szálmuzsika, szájmozsika
- A 20. század elejétől terjedt el, üzletben, búcsúban árulták. A népzenében nincs számottevő jelentősége, főleg gyerekjáték volt.
Ajaksípos hangszerek
- Tilinkó, tilinka, csilinka, pilinka, pipilinka
- Hangnyílás nélküli peremfurulya. Egy 60–80 cm hosszú, mindkét végén nyitott cső, aminek egyik végét körben a peremen élesen lefaragják. Erre a peremre levegőt fújva, a cső másik végét nyitva hagyva vagy ujjal befogva lehet rajta a természetes felhangsort megszólaltatni átfújással. Létezik szélhasítóval ellátott, de dugó nélküli, és dugós változata is.
- Szélfurulya, pikula
- Hangképző nyílásokkal ellátott peremfurulya. Hasonló a kis hatlyukú furulyához, de azzal ellentétben dugó nélküli, mindkét végén nyitott cső. A tilinkóhoz hasonlóan fújják meg.
- Peremvágásos furulya, lopótökduda, napraforgóduda
- Kitisztított lopótök csőszerű nyúlványának vagy napraforgószárnak egyik végét ferdén levágják, majd a peremet lekerekített hegyű ék formában bemetszik. Ez a bevágás tölti be a szélhasító szerepét. Felül hét hanglyuk, alul egy hüvelyklyuk van rajta.
- Oldalfúvós furulya, harántfurulya, félenfúvós furulya, flóta, flajta, pikula
- 45–50 cm-es, hatlyukú fuvola, a harántfuvola magyar népi megfelelője. Leggyakrabban bodzából készítik, néha napraforgószárból, de előfordul egyszerűbb gyári hangszer használata is népi hangszerként.
- Fűzfasíp, zsidósíp, fűzfafütyítő, süvűtő, fűzfafurulya, fűzfatilinkó
- Európa-szerte ismert népi hangadó játékszer, a furulya mintájára, de hangadó nyílások nélkül a fűzfa lehúzott kérgéből és belsejének darabjából készítik.
- Hatlyukú furulya, furulya, furollya, furuglya, tilinkó, szűltü, szűtü
- Átlagban 30-50 cm hosszú, leggyakrabban bodzából vagy juharfából készített dugós ajaksípos hangszer hat hangképző nyílással, lefelé néző szélhasítóval. A dunántúli változat furata általában egyenes, Erdélyben alul összeszűkülő hangszereket készítenek.
- Kettős furulya
- Két furulya egybeépítve, az egyik hagyományos hatlyukú, a másik hangképzőnyílás nélküli. Utóbbi az átfújással megszólaló természetes felhangokkal kíséri a dallamot.
- Hosszú furulya, hosszi furugla
- A dél-dunántúlon elterjedt változat, felépítése hasonló a hatlyukú furulyához, de annál sokkal hosszabb, 85–100 cm, és csak öt hangképző nyílással van ellátva.
- Moldvai kaval
- A modvai csángók által használt öt lyukú hosszúfurulya, különleges hangsora miatt (a 4. foka egy alul intonált bővített kvárt) csak bizonyos dallamok lejátszására használják.
- Barackmagsíp
- A barackmag egyik végét lecsiszolják, a nyíláson át a belét kikaparják. A lyuk peremére ráfújva sípoló hangot ad.
- Cserépsíp
- Agyagból készült, gyakran állatformájú, a dugós furulyához hasonlóan megszólaló síp néhány hangképző nyílással vagy akár ezek nélkül. Magyar fazekasok a két világháború között az okarina hat hanglyukkal ellátott változatát is készítették, amelyet a furulya hat lyukához szokott játékos szívesebben használt.
Nádnyelves hangszerek
- Regössíp
- Nádsíp, nádduda, nádpikula
- Nádból készült egyszerű, egynyelves idioglott nádsíppal megszólaló hangszer. Hat vagy hét hangképző nyílása van. Gyerekek, pásztorok hangszere.
- Kontrasípos duda, duda, bőrduda, kutyaduda, kecskeduda, csimpolya
- A Kárpát-medence területére jellemző kontrasípos duda sajátossága, hogy kettős sípszára van hengeres furattal, ez egy prím- és egy kontrasípot foglal magában bolhalyukkal, és még egy hosszabb bordósípja van, ami egy állandó, mély kísérőhangot ad a dallamhoz. A magyar duda egynyelvű nádsípokkal működik.
- Töröksíp, tárogató-síp, tárogató
- Eredetileg kettős nádsípos fúvós hangszer volt, éles hangja, rendkívüli hangereje miatt hadi hangszerként is használták. A Rákóczi-szabadságharc jelképe lett, annak leverése után betiltották, elrendelték megsemmisítését, így nagyon kevés eredeti példánya maradt meg.
- Tárogató, reform-tárogató, Schunda-tárogató
- A 19. század végén Schunda V. József és Stowasser János budapesti hangszergyárosok tárogató néven egy szintén kónikus furatú, de egynyelvű nádsíppal megszólaltatott hangszert hoztak létre, amely népi hangszerként is elterjedt.
- Klarinét, klarnét, kalárnét, klanét, klánéta
- A klarinét egynyelves nádsíppal ellátott hangszer hengeres furattal. A magyar népzenében szinte csak gyári hangszereket használnak a nehéz elkészíthetőség miatt, de ritkán előfordul házilagos változata is. A hangnyílások lefogását billentyűk segítik, de a népi játékmódban a nemhasznált billentyűket gyakran leszedik, a felesleges lyukakat viasszal betömik. A cigányzenekarban fontos szerepe van, de falusi rezesbandákban és pásztorhangszerként is használták.
Tölcséres fúvókájú hangszerek
- Kanászkürt, duda, kanászduda, kondásduda, kürt, kondáskürt, tülök
- A magyar szürkemarha szarvából készült kürt. A rövidebb darabokat fémgyűrűvel hosszabbították meg. Az esetlegesen különálló fúvóka (szipka, csap) fából vagy szaruból készül, de gyári fémfúvókát is használtak előszeretettel. A kanászkürtök díszítése a hagyományos pásztorművészet egyik legjellemzőbb ága.
- Fakürt, pásztorkürt, nyírfakürt, hárskürt, szádokkürt, fűzfaduda, víziduda
- 1–2 m hosszú egyenes, ívelt vagy pipaszerű kónikus facső. Leggyakrabban fiatal juharfából készítik úgy, hogy a hosszában kettéhasított törzset belül kivájják, majd újra összeillesztik és nyírfakéreggel, hársfahánccsal, bőrrel körbetekerik. Az illesztéseket fenyőgyantával teszik légmentessé.
- Trombita, drombita, kürt
- Gyári natúrtrombita vagy jelzőkürt, amely gyakran a katonaság vagy ifjúsági szervezetek által már leselejtezett hangszerként kerül a falusi nép, a pásztorok kezébe, átvéve a kanászkürt, fakürt szerepét.